A Kína-KKE együttműködés új távlatokat nyit a kapcsolatokban

Idén november 24-25-én került megrendezésre a IV. Kína – Közép- és Kelet-Európai Országok Csúcstalálkozója a kínai Suzhou városában. A Kína-KKE együttműködés (vagy 16+1 együttműködés) egy közösen létrehozott együttműködési platform Kína és tizenhat közép- és kelet-európai ország között, mely a barátság elmélyítését és a kölcsönösen előnyös együttműködést szolgálja. A tizenhét ország több mint három éves közös erőfeszítéseinek köszönhetően a Kína-KKE együttműködés mindvégig dinamikusan fejlődött, minden ország számára fontos fejlesztési lehetőségeket nyújtott és gazdag eredményeket hozott számos területen.

A suzhoui csúcstalálkozón a tizenhét ország vezetői az "Új fordulópont, új területek, új távlatok" témakört körüljárva közösen hozták létre és hirdették meg a „Kína-KKE országok suzhoui együttműködési útmutatóját” és a „Kína-KKE országok középtávú együttműködési tervét”, hogy Kína és a KKE országok fejlesztési stratégiáit ezzel összekapcsolják, még szélesebb teret biztosítsanak az együttműködésnek, az együttműködés új mérföldkövét téve le ezáltal. A csúcstalálkozón részt vevő országok vezetői kifejtették, hogy a Kína-KKE együttműködés igen energikus és hatalmas lehetőségek rejlenek benne, fontos összekötő kapocs a KKE régió és Kína baráti együttműködésében, továbbá hatékony platformként szolgál a KKE országok és Kína, Európa és Kína, valamint a KKE országok közötti együttműködés elmélyítéséhez.

Nagy örömömre szolgált, hogy Magyarország adott otthont az első Kína-KKE országok kereskedelmi fórumának, és nagyban hozzájárult a Kína-KKE együttműködési mechanizmus megalakításához. A kínai és a magyar fél ezen együttműködés platformján előmozdítja a kereskedelmi, befektetési, pénzügyi, turisztikai, mezőgazdasági, kulturális és oktatási együttműködés folyamatos bővítését, a kétoldalú kapcsolatok történelmük legjobb időszakához érkeztek. Kína nagy figyelemmel kíséri és értékeli a magyar kormány fontos, vezető szerepét a Kína-KKE együttműködési mechanizmusban. Az idei csúcstalálkozón a kínai-magyar kapcsolatok és a gyakorlati együttműködés új eredményeket ért el. Orbán Viktor miniszterelnök úr a többi résztvevő KKE ország vezetőjével együtt találkozott Xi Jinping államelnök úrral, valamint kétoldalú megbeszélést folytatott Li Keqiang miniszterelnök úrral. A két miniszterelnök részt vett a „Kínai Népköztársaság és Magyarország kormányközi megállapodása a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának rekonstrukciójáról és a pénzügyi együttműködésről” dokumentum aláírásán, amivel hivatalosan kezdetét vette a Kína-KKE együttműködés keretein belül az első infrastrukturális összekapcsolódást szolgáló projekt, a Budapest-Belgrád vasútvonal rekonstrukciója.

Ezen kívül Kína és Magyarország egyetértési nyilatkozatot írt alá Renminbiben történő államkötvény-kibocsátási együttműködésről. A megállapodás értelmében a magyar kormány a tervek szerint 2016-ban Renminbi államkötvényt bocsát ki, a közép- és kelet-európai régióban elsőként, a világon pedig harmadikként. A két ország cégei pedig összesen két milliárd dollár értékben kötöttek együttműködési megállapodásokat. Így a China Construction Bank a Wizz Air-rel 1,4 milliárd dolláros lízingszerződést írt alá, a Kínai Fejlesztési Bank és a magyar Eximbank 500 millió dolláros pénzügyi együttműködési keretről állapodott meg, a Huawei 300 ezer dollárról szóló együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetemmel,  a ZTE pedig a magyar EPS mobilparkolási fizetéssel foglalkozó céggel kötött megállapodást egy mobilfizetéssel működő parkolási rendszer létrehozásával kapcsolatos együttműködésről. Orbán Viktor miniszterelnök úr kínai látogatása során a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemére látogatott, ahol az intézmény Magyar Kutatóközpontjának táblaavató ünnepségén vett részt. A kínai és a magyar fél egy platformként tekint a kutatóközpontra, ahol közösen nevelik ki Kína fiatal generációjának „Magyarország-szakértőit”.

A jövőt illetően, tekintettel a Kína-KKE együttműködés gyors fejlődésére, és különösképp arra, hogy Kína és Magyarország fejlesztési stratégiáik mélyebb összekapcsolásán és az „egy övezet, egy út” közös előmozdításán dolgoznak, a kínai-magyar kapcsolatok új, fontos lehetőségek előtt állnak. A két oldal közti magas szintű párbeszéd tovább folytatódik, és tovább mélyítik a barátságot és kölcsönös bizalmat. A két ország vezetői közötti megállapodások végrehajtásán dolgoznak, és szilárdan előmozdítják a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint egyéb együttműködési projektek akadálymentes megvalósítását. A két fél a kölcsönös előnyösség alapján erősíti a termelési kapacitások terén való együttműködést, bővíti a kétirányú befektetéseket, előmozdítja az együttműködést a magyar agrártermékek exportjának engedélyeztetési eljárására vonatkozóan, és még több jó minőségű magyar agrártermék Kínába való exportját szorgalmazza. Ezen kívül a felek mélyítik a pénzügyi együttműködést, hogy a kínai-magyar és a Kína-KKE együttműködés bővítéséhez pénzügyi támogatást nyújtsanak. Fontos lehetőségként tekintenek arra, hogy a Kínai Turisztikai Hivatal Budapesten regionális irodát nyit, és mélyítik a kínai-magyar és a Kína-KKE turisztikai együttműködést. Kihasználják a kulturális, oktatási, tudományos-technológiai, sport és egyéb területekben rejlő együttműködési lehetőségeket, mélyítik a kulturális párbeszédet, és bővítik az együttműködés tartalmát.

Kína a világ legnagyobb fejlődési kilátásokkal rendelkező országai közé tartozik, a világgazdaság stabil növekedésének fontos hajtóereje. Kína jelenleg a gazdasági és társadalmi fejlődés tizenharmadik ötéves tervének megalkotásán dolgozik, aminek célja, hogy 2020-ra teljes körűen kiépüljön a szerény jóléti társadalom, az innováció, az összehangolt, környezetbarát, nyitott és közös fejlődés előmozdítását hangsúlyozza, ami Magyarországnak, és a világ többi országának még nagyobb piacot biztosít. Közös erőfeszítéseinkkel ragadjuk meg a lehetőségeket, nyissunk meg új területeket, és a kétoldalú együttműködés még gyorsabb és jobb fejlődését mozdítsuk elő, ami kölcsönös előnyöket hoz.