63 évvel ezelőtt, amikor az új Kína éppen megszületett, Magyarország az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot Kínával. Attól az időtől kezdve a két fél a kölcsönös tisztelet, kölcsönösen egyenlő bánásmód elvei alapján mindent megtesz, hogy egyre jobban megismerjük és kölcsönösen támogassuk egymást, országaink vezetőinek gyakori kölcsönös látogatásai által a két ország hagyományos barátsága napról napra erősödik, népeinket egyre erősebb baráti szálak kötik össze. Általános elismertségnek örvend, hogy Wen Jiabao (Ven Csia-pao) miniszterelnök múlt évi sikeres látogatása Magyarországon a kétoldalú kapcsolatok belső tartalmát gazdagította, ezáltal elmélyítette a két országnak Hu Jintao (Hu Csin-tao) elnök 2004-es magyarországi látogatása által megalapozott, baráti együttműködésen alapuló partneri kapcsolatát. A két fél erőfeszítései által a Kína és Magyarország kapcsolataiban a kölcsönös bizalom erős alapokra épül, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének perspektívái kiválóak. Li Keqiang miniszterelnök-helyettes jelenlegi látogatása két ország kapcsolatait még energikusabbá, életerősebbé teszi, tovább növeli a kölcsönös politikai bizalmat, erősíti a hagyományos barátságot, kiszélesíti a konkrét együttműködések körét, ezáltal gazdagítja a két ország népeit.

    Milyen állapotban vannak jelenleg a két ország gazdasági kapcsolatai?

    A két ország kormányának és vállalati szférájának kölcsönös törekvései nyomán az utóbbi években a kínai-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok pozitív fejlődést mutattak. 2011-ben, bár a nemzetközi pénzügyi válság és az Európát sújtó hitelválság éreztette hatását, a két ország kereskedelmi volumene az előző évihez képest 6.2%-al nőtt, 9.26 milliárd dolláros rekordszintre emelkedett. Kína már Magyarország első számú Európán kívüli kereskedelmi partnere, és a két ország kereskedelmének áruszerkezete is folytonosan javul. A Kína által exportált elektronikus informatikai termékek, alkatrészek megfelelnek a magyar exportra dolgozó feldolgozóipar igényeinek, a jó minőségű textilipari és egyéb könnyűipari termékek pedig elnyerték a magyar fogyasztók tetszését. Ugyanakkor az Audi TT gépkocsi, a tokaji bor, a herendi porcelán és sok más sajátságosan magyar árú szintén sikert aratott a kínai fogyasztók körében.

    A legutóbbi időkig számítva a kínai befektetések értéke Magyarországon 2,5 milliárd dollár körüli értéken mozog, a pénzügyi, vegyipari, hírközlési berendezések és egyéb iparágak területén a kínai tőkével Magyarországon működő vállalkozások mintegy 3700 fő helyi munkaerőt foglalkoztatnak. Magyarország ma már Kína egyik legfontosabb befektetési célországa Közép-Kelet-Európában: a Shandong (Santung) tartományi, Yantai-i(Jentaj) Wanhua (Vanhua) pénzügyi befektető csoport megvásárolta a magyar Borsodchem vegyipari céget és ezzel e régi márkát hordozó cégbe új életet lehelt; a Huawei (Huavej) vállalat Magyarországon európai értékesítési központot hozott létre, amivel nemcsak a helyi foglalkoztatási esélyeket javította, hanem felpezsdítette a logisztikai, csomagolástechnikai és más ágazatok fejlődését a térségben; a Bank of China fiókhálózatot létesített Magyarországon, melynek tevékenysége egyre szélesedik és amely Közép-Kelet-Európában a mai napig az egyetlen bankjellegű, kínai pénzügyi befektetési szervezet. A Zhongxing (Csunghszing) Hírközlési Vállalat, a Qixing (Csihszing) eletronikus cég és más szervezetek is aktív befektetési és gazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon. Az elmúlt év végéig Magyarország Kínában összesen 350 millió dollárt fektetett be szennyvíz-tisztítás, építőanyag-gyártás, tejipari feldolgozás és egyéb területeken.

    A gyakorlati együttműködés kibontakoztatása a kínai-magyar kapcsolatokban gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb területeken a kétoldalú kapcsolatok teljes, stabil, egészséges fejlődése szempontjából rendkívül fontos, mindkét félnek meg kell tartania az egymást kiegészítő előnyök, kölcsönösen előnyős feltételek és a win-win alapelveit, aktív kutatásokat kell végezni, törekedni kell a kapcsolatok elmélyítése rejtett tartalékainak felszínre hozására.

    Az elmúlt évben, Wen Jiabao miniszterelnök magyarországi látogatása idején kitűzött cél, hogy 2015-re a kétoldalú kereskedelem volumene elérje majd a 20 milliárd dollárt, megvalósulhat-e? Ahhoz, hogy e cél megvalósulhasson, a két országnak mit kell még tennie? Mely problémákat kell megoldania?

    E cél megvalósítása érdekében a két fél közös erőfeszítéseire van szükség. Ami a kínai felet illeti, nekünk mindenekelőtt az alábbi néhány feladatot kell szem előtt tartanunk. Egyrészt törekednünk kell a Magyarországra irányuló export stabil növelésére. Az európai hitelválság előnytelen hatással volt a kétoldalú kereskedelemre, különösen a Magyarországra irányuló kínai exportra, erőfeszítéseket teszünk tehát, hogy megszilárdítsuk az elektronikus informatikai termékek, alkatrészek exportját, és egyidejűleg nagy erővel kutatunk új exportlehetőségek iránt, hogy elérhessük a Magyarországra irányuló kínai export stabil növekedését. Másrészt aktívan elősegítjük a magyar import bővülését. A Kínába irányuló magyar export a kétoldalú kereskedelmi volumenen belül még elég alacsony, növekedésének még meglehetősen nagy tere van. Következő lépésként a kínai fél aktív intézkedéseket tesz majd, hogy növelje a Magyarországról Kínába irányuló gépkocsi és motor, elektronikus informatikai termékek, biogyógyszerészeti termékek, a bor, a húsipari termékek, a porcelán és más sajátosan magyar termékek importját, és a kereskedelmi vásárokon valamint csúcstechnológiai vásárokon külön területet biztosít a magyar cégek számára, hogy a magyar áruk még előnyösebb feltételek mellett juthassanak be kínai piacra. Harmadrészt javítani kell a kétoldalú kereskedelmi környezetet. Az illetékes kínai szervek arra törekednek, hogy erősítsék a vám, a minőségi ellenőrzés, a logisztika, a személyzet ki és beutazása területén a magyar féllel az együttműködést, kölcsönösen szélesítsék a piac nyitottságát, csökkentsék a vámtarifákat és a nem a tarifákból adódó akadályokat, hogy további lépéseket tegyenek a kereskedelem rejtett erőforrásainak felszabadítására. Negyedrészt: tőkebefektetésekkel serketik a kereskedelmet. Tovább fogjuk ösztönözni a tőkeerős kínai cégeket, hogy Magyarországon fektessenek be és folytassanak ipari tevékenységet, termelési bázisok létesítése által vállaljanak részt építkezések kivitelezésében, a magyar féllel közös befektetések révén és még számtalan más formában fokozatosan növeljék befektetéseik volumenét, serkentsék a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok felvirágzását.

    A kulturális érintkezés a két ország kapcsolataiban igen fontos szerepet játszik, szeretném megkérdezni: a két ország kulturális kapcsolatainak fejlődésében milyen új sajátosságok tapasztalhatók? A kínai vezetők minden időben nagyon fontosnak tartották a kulturális kapcsolatokat, szeretném megkérdezni: Li Keqiang miniszterelnök-helyettes magyarországi látogatása idején milyen kulturális eseményeken vesz majd részt?

    A kínai-magyar kulturális érintkezés mindig is fontos szerepet játszott abban, hogy a két fél kölcsönösen megismerje egymást, elmélyítsék baráti kapcsolataikat, a két ország vezetőinek kiemelt figyelmétől kísérve az utóbbi években ismét pozitív eredmények születtek, amelyek az alábbi néhány területen nyilvánultak meg:

    1. Az oktatási együttműködés bővülésében. 2004-ben a kínai és magyar vezetők aktív útmutatása szerint a magyar fővárosban, Budapesten megalakult a Magyar-Kínai Kéttannyelvű Általános Iskola, majd ezt követően az ELTÉ-n létrejött az első magyarországi Konfuciusz Intézet, amely a magyar gyermekek és ifjúság, valamint az átlagember számára különleges fórumot teremtett, hogy kínai nyelvet tanuljanak, vagy átadhassák magukat a kínai kultúra vonzerejének. A Magyarországi Csan- és Harcművészeti Központ hosszú idő óta állhatatosan oktatja és népszerűsíti a kínai harcművészet és a hagyományos kultúra kiemelkedő eredményeit, terjeszti és propagálja a harmónia elvét, amely a magyar társadalomban pozitív visszhangra talált. Ezen kívül a kínai fél az utóbbi időben több alkalommal vendégül látott Kínában a magyar fél által küldött 50 fiatal tehetséget valamint 100 középiskolást, hogy elősegítse a két ország fiataljainak érintkezését. Továbbá a kínai és a magyar fél által az egymás országaiba küldött ösztöndíjas diákok száma folytonosan emelkedik, a két ország kultúráját kölcsönösen jól ismerő fiatalok a jövőben majd a két nép barátságának követei lesznek, a két ország jövendőbeli kapcsolatai további fejlődésének ők a reménységei.

    2. A kapcsolatok csatornái akadálytalanul átjárhatók. Az utóbbi években a két ország kultúráért és oktatásért felelős illetékes szervei között egyre szorosabb a kapcsolat. Az előző időszakban a kínai Kulturális Minisztérium, az Állami Rádiós és Televíziós Központ, valamint az Állami Hírközlési és Kiadó Felügyelet folyamatosan küldött Magyarországra küldöttségeket, a Magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Állami Média- és Hírközlési Felügyelet küldöttségei szintén többször ellátogattak Kínába, a két fél aláírta a kormányközi kulturális csereegyezményt és emlékeztető jegyzéket, mely megalapozta a két ország kulturális együttműködését, még több kölcsönös előnyönyt biztosított annak számára. Ezen túl a két ország nem hivatalos szervezetei és csoportjai, mint például az országos és helyi baráti társaságok, az írók, újságírók, filmesek szövetségei és más egyesületek gyakran tesznek kölcsönösen látogatásokat, erősítik az együttműködést és a megértést országaink között.

    3. A formák sokfélesége. Egy bizonyos idő óta a kínai és a magyar fél egyaránt folyamatosan küld egymás országába magas színvonalú művészegyütteseket és csoportokat, hogy zenei, tánc-, cirkuszi és más előadások által a két ország közönsége számára ünnepi alkalmakat teremtsen. Minden ünnepi alkalommal a két ország kultúrájának jeles képviselői közösen lépnek színpadra, mely alkalmakat a közvélemény és a média különös figyelme kíséri, a közönség soraiból nem hiányozhatnak a politikai élet kiválóságai és más hírességek sem. Ezen kívül a két félnek a sport, a könyvkiadás, a kiállítások terén való együttműködése szintén állandóan fejlődik, a két ország kulturális kapcsolatainak formái egyre színesebbek és élénkebbek.

    Az elmúlt év júniusában, amikor Wen Jiabao miniszterelnök ellátogatott Magyarországra, az ELTE Konfuciusz Intézete, a Magyar Csan és Harcművészeti Kulturális Központ, a Magyar-Kínai Kéttannyelvű Általános Iskola és más intézmények első alkalommal léptek fel közösen, ezt az alkalmat igen magasra értékelték, elnyerte a „Kultúrák közötti, időn és téren átívelő kapcsolat seregszemléje, emberek közötti őszinte, szívből jövő pártbeszéd" címet. A Li Keqiang miniszterelnök-helyettes vezette küldöttség magyarországi látogatása idején a magyar gyermekek és fiatalok a küldöttség tiszteletére ismét humán vetélkedőt rendeznek, amellyel megmutatják a kínai kultúráról szerzett ismereteiket, tudásukat, a kínai kultúra iránti megértésüket és szeretetüket; ez a küldöttség látogatásának fénypontja lesz, és nagy esemény a kínai és magyar nép több évszázados barátságának történetében.